matematikus, egyetemi tanár, MTA tag

Született 1905. március 27-én a Somogy megyei Edde községhez tartozó Alsóbogátpusztán, elhunyt Mátraházán 1976. augusztus 2-án.

Kutatási területe: matematikai analízis, matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet területén.

Matematika iránti szeretete már kisgyermekkorában megmutatkozott, így érettségi után egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakán kezdte meg, és itt kapott diplomát 1927-ben. Ekkor szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet és doktori fokozatot. Egyetemi évei alatt a műszaki egyetemen is hallgatott matematika témájú előadásokat. Első éves korában egyetemi pályadíjat nyert a „Lagrange-féle interpolációs polynomok konvergenciája” című munkájával. Az egyetem elvégzése után rövid ideig üzemi fizikus volt a Vatea elektroncső gyárban, majd Ortvay Rudolfnak, a Szegedi Tudományegyetem elméleti fizikus professzorának meghívására szegedre ment tanársegédnek. 1927-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetemre, a Matematikai Intézetbe került Riesz Frigyes, Haar Alfréd, Kerékjártó Béla mellé. 1932-ben az „Arithmetika és analysis” tárgykörből magántanárrá habilitálták. Riesz Frigyes javaslatára az 1932-33-as tanévben a Matematikai és Természettudományi Kar Kalmár Lászlót bízta meg az Elemi Mennyiségtan Tanszék oktatási, kutatási feladatainak ellátásával, a tanszék azonban elhalt, mert a minisztérium takarékossági okokból nem nevezett ki professzort. Tudományos munkája elismeréseként 1936-ban König Gyula díjjal jutalmazták.

1940 október 19-én a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, helyében azonnal megalapították Szegeden a Horthy Miklós Tudományegyetemet. Megkezdődtek az átigazolások, Kalmár László magántanári habilitációját nem ismerték el ezen az egyetemen a faji üldöztetés miatt. 1944 tavaszán a Sztójay-kormány fajüldöző rendelete nyomán adjunktusi állása és szakóraadói tevékenysége alól is felmentették. Nagy nehezen megúszta a deportálást, s Szegeden már 1944 októberében eltörölték a fajüldöző törvényt az egyetemen, visszavették Kalmár Lászlót adjunktusnak, s egyike volt azoknak, akik a matematika oktatást és kutatást feltámasztották a háborús károk által sújtott egyetemen.

1945 áprilisában elismerték Kalmár László magántanári habilitációját. Riesz Frigyest meghívták és kinevezték a budapesti egyetem III. sz. Matematika Tanszékére, utódja Szegeden 1947. március 18-án Kalmár László lett, mint a felsőbb mennyiségtan nyilvános rendes tanára, s mint a Bolyai Intézet igazgatója. A második világháborút követő években Rédei László munkatársa, majd Kalmár László tanársegédje volt Szele Tibor, az absztrakt algebra híres művelője. A háború után a Bolyai Intézetben dolgozott Aczél János és Fáry István is, akik később pályájukat az Egyesült Államokban folytatták.

A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben választotta levelező, 1961-ben rendes tagjai sorába. 1952-ben érte el a nagydoktori fokozatot. 1949/50-ben ő látta el a szegedi egyetem rektori teendőit. A XX. század utolsó évtizedeiben bekövetkező információrobbanás egyik előfutára és előkészítője volt a matematikai logika és a számítástudomány területén. E területeken kifejtett elméleteinek (játékelmélet, algoritmusok) még a létjogosultságáért is meg kellett küzdenie. 1956-ban érdeklődése a számítástechnika és a kibernetika felé fordult. Létrehozott egy kisebb kutatócsoportot, melynek tagjai a matematikai logika és alkalmazásai témakörrel foglalkoztak. Ennek eredményeként 1957-ben a Szegedi Tudományegyetemen megindult a programozó matematikus képzés. 1962-ben életre hívhatta a Kibernetikai Laboratóriumot, amelyben 1964-ben már számítógép működött.

1956-ban a szegedi Bolyai Intézet keretében alakult meg a MTA Matematikai Kutató Intézetének Funkcionálanalízis Osztálya Szőkefalvi-Nagy Béla vezetésével, 1957-től pedig a MTA Matematikai Kutatóintézetének Matematikai Logika és Alkalmazásai csoportja (1958-tól Osztálya) Kalmár László vezetésével.

A továbbiakban számos tudományos tisztséget töltött be, s működött szakmai társaságokban, szerkesztett lapokat. 1971-ben a Matematikai és Számítástudományi Tanszék kettévált, a Halmazelméleti és Matematikai Logikai Tanszék vezetője Fodor Géza lett, a továbbiakban Kalmár László a Számítástudományi Tanszéket vezette.

Tudományos munkásságát számtalan állami, kutatói és egyetemi kitűntetéssel ismerték el. A legjelentősebbek voltak: 1950-ben Kossuth díj, 1958.-ban Beke Manó díj, 1970-ben Szele Tibor emlékérem, 1976.-ban Neumann János emlékérem és 1997-ben Computer Pioneer Award poszthumusz kitűntetés.1975-ben vonult nyugdíjba, de nem sokáig élvezhette aktív nyugdíjas éveit – tele tervekkel, munkával és külföldi meghívásokkal-, mert a következő évben, 1976. augusztus 2.-án Mátraházán meghalt, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.

Tudományos közleményeit német, francia és angol nyelven adta közre.

Örökmozgó, állandóan szervező, a matematikát, a tanítást, az életet szenvedélyesen szerető ember volt.

Tudományos tisztségei

• SZTE Kalmár László Informatikai Intézet
• MTA Matematikai Bizottság (1953-1976)
• Filozófiai Főbizottság (1957-1976)
• Tudományfilozófiai Nemzeti Bizottság, tag, (1958-1976)
• Elnökségi Kibernetikai Bizottság, tag és elnök (1961-1970)
• TMB Matematikai Szakbizottság (1963-1976)
• Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály Matematikai és Alkalmazott Nyelvészeti Munkabizottság (1964-1976)
• Matematikai Kutató Intézet Tudományos Tanácsa (1965-1976)
• Számítástechnikai Központ Tudományos Tanácsa tagja, (1965-1976)
• SZAB Matematikai, Fizikai és Kémiai Szakcsop. és Szakbiz. tag
• Kibernetikai és Számítástechnikai Munkabizottság elnöke (1969-1976)
• Association for Symbolic Logic Comm. Logic in Europe tagja (1966-1976)
• Federation for Inf. Processing Working Group 2.2 tagja (1967-1976)
• OMFB tagja (1970-1976)

Szerkesztés

• Acta Cybernetica főszerk. (1969-1976)

Szerkesztő Bizottsági tagság

• Acta Mathematica Hungarica (1956-1976)
• Matematikai Lapok (1950-1976)
• Studia Sci. Math. Hung. (1966-1976)
• Információ – Elektronika (1966-1976)
• Periodica Math. Hung. (1970-1976)
• Journal of Symbolic Logic (USA, 1944-1951)
• Zeitschrift für Math. Logik und der Math. (NDK, 1955-1976)
• Archív für Math. Logik und Grundlagenforschung (NSZK, 1956-1976)
• Elektronische Inf. und Kybernetik (NDK, 1965-1976)

Társasági tagság

• Természettudományi Társaság (1926-1976)
• Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társaság (1926-1976)
• Bolyai János Matematikai Társaság (1947-1976)
• Neumann János Számítógéptudományi Társaság, tiszteletbeli elnöke, (1969-1976)
• Magyar Nyelvtudományi Társaság, (1962-1976)
• Magyar Pedagógiai Társaság (1969-1976)
• Gesellschaft Angewandte Mathematik u. Mechanik (1960-1976)

Díjai, kitüntetései

• König Gyula jutalom (1936)
• Kossuth-díj ezüst fokozat (1950)
• Beke Manó emlékdíj (1958)
• Felszabadulási jubileumi emlékére (1970)
• Szele Tibor-emlékérem (1970)
• Állami Díj első fokozat (1975) – A matematika alapjainak kutatásában és a számítógépek elméletében elért eredményeiért.
• József Attila emlékérem (1975)
• Neumann János emlékérem (1976)

Emlékezete

A szegedi egyetemen a Kibernetikai Laboratórium mára már az Informatikai Intézet nevet viseli, s mindenekelőtt Kalmár László nevét: Kalmár László Informatikai Intézet, valamennyi hallgató és egyetemi dolgozó mind a mai napig ott tanulja az informatika alapjait.

Emlékét őrzik még a róla elnevezett, a 3–8. osztályos általános iskolásoknak minden évben megszervezett matematikaverseny, valamint a Budapest II. kerületében található, 1990-től 2007 nyaráig nevét viselő számítástechnikai szakközépiskola. (1990-ig Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskola, 2007-től egybeolvasztva a Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnáziummal.)

Irodalom

• Varga Antal: Kalmár László, a magyarországi számítástudomány atyja. Polygon (matematikai, szakdidaktikai közlemények), Szeged, VII./1.; 1997 június
• Varga Antal: Kalmár László, az ember. Polygon (matematikai, szakdidaktikai közlemények), Szeged, XI./2.; 2002 június
• Csákány Béla: Kalmár László : (1905-1976). Szegedi műhely, 44.2005:2, 115-121. p.